Budapest, Béke utca 77.
Amióta 1846. augusztus 15-én megnyílt Budapest és Vác között az első vasútvonal, egyre erősödött a dübörgő közlekedési járművek robogása a főváros iparosodó peremkerületeiben. Az egykori Széna tértől (a mai Kálvin tértől) Újpestig döcögött végig először 1866-ban a lóvasút. Négy évvel később már makadámburkolat került a Váci útra széltében-hosszában, hogy elősegítse a folyamatossá váló tömegközlekedést.
A lóvasút megindítását először Károlyi Sándor gróf szorgalmazta, hogy ezzel saját rákospalotai birtokait összekösse a főváros belső területeivel. Károlyi gróf, a vállalkozó polgárság és a munkavállalásban érdekelt iparosság érdeke a helyi közlekedés fejlesztése terén összefonódott.
Ennek a társadalmi érdekazonosságnak volt köszönhető, hogy 1872. május 13-án, öt évvel a kiegyezés után megindult a Budapest-Újpest-Rákospalotai Vasút (BÚR) lovakkal közlekedő elődje, mégpedig az Árpád út-Pozsonyi út-rákospalotai Kossuth utca útvonalon. A sajátosan érdekes, de hasznos lóvasutat 1896-tól a villamos váltotta fel.
A hálózat gyorsuló földrajzi kiterjedését hozta magával, hogy a BÚR Vasút kiépítette a Ferdinánd tér-Lehel utca-Béke út-Pozsonyi út-Újpest, Városháza-Károlyi utca-Baross utca-Megyeri út villamosvonalat, amely 1907. december 17-től új vonallal, a Móricz utca-Ősz utca-Nagyvárad utca-Arad utca-Rózsa utca vonallal bővült. 1911. március 29-től a BÚR Vasút tovább hosszabbodott a Tutaj utca-Kárpát utca-Dráva utca-Váci út szakasszal. Ezután a fővárosi és helyi közlekedéstörténetben néhány olyan változás állt be, amely a tömeget szállító villamosforgalom fejlesztésére szolgált.
1925. március 16-án állították fel a villamosváltót a Kádár utcánál. Az 1927 végén létesített rákospalotai hurokvágány a BÚR Vasút folyamatos körforgalmát tette lehetővé.
A BÚR Vasúttal új jelrendszer terjedt el és vált meghatározóvá. Az egykori falusias jellegű szekerezésnek még az emléke is hirtelen szerteszét foszlott. A BÚR Vasút villamoskocsijain 1910-től betűjelzések (A-tól H-ig) mutatták az utazni kívánóknak, milyen vonalon haladhatnak. 1930-ban megszűnt a BUR-járatok betűjelzése, hogy majd 1939-ben a számoknak adja át helyét. így lett az „A” jelzésű BUR-vonalból 90-es, a „B” jelzésűből 93-as, a „C” jelzésűből 91-es villamos. Sőt, még a kocsik színének és a számok jellegének is megvolt az információs értéke. A Budapest Városi Villamos Vasútnak (a BVW-nek) sárga színű és páros számú kocsijai voltak. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) szerelvényeit barna színéről és páratlan számairól lehetett felismerni.
A nagyvárosi argónyelvben a mai napig tujának vagy sárgának hívják a villamost. Valamikor tehát a sárga is lehetett barna.